Teleki-Rabovay-kúria

A katolikus templom

katolikus templom 1

katolikus templom 21948-ban, az államosításkor a Bizottság Czóbel-kastély parkjából 500 négyszögöt adott a görög katolikus egyháznak templom és parókia építésére. A Hívek 1951 húsvétjára elrendezték a telket, rajta felállították a keresztet, melyet 1951. augusztus 20-án a Szentháromság búcsún szenteltek fel. 1953-ban az anarcsi egyháznak semmi vagyona, pénze nem volt, így Dudás Bertalan atya megtakarított pénzével indult meg a templomépítés, később azonban az engedélyezéssel sok gond akadt. Dudás Miklós püspök úr közbenjárására a Megyei Tanács végül is parókia építésére adta ki az engedélyt. 

1954. szeptember 6-án történt meg az első kapa-ásóvágás a fundamentum elhelyezésére. 1954. november 18-án az építmény falai már álltak, tető volt rajta. 

1955 tavaszán folytatták a munkát. 1955. május 29-én Pünkösd ünnepén már az új templomban folyt a szertartás. A nyolcvanas években nyerte el mai formáját a templom, amely mára már alapos felújításra szorul. 
A tervek elkészültek, a leendő templom látványterve alapján bízunk abban, hogy egy újabb szép épülettel lesz gazdagabb a község.

katolikus templom 3 czidor gergely

A református templom

reformatus templom 1

reftemplomrajz

A község legrégebbi épülete, mely eredetileg katolikus templom volt, első írásos említése az 1275-ös évszámot jelöli meg. 1332–35 között István nevű papját említik a források. Más források szerint 1364–74 körül Kisanarcson még fakápolna állt. 1375-ben viszont már Péter apostolnak szentelt kőtemplomról szólnak a források. A református templom eredetileg filiája (fiók- vagy leányegyháza) volt a szabolcsbákai anyaegyháznak, de attól különvált és önálló gyülekezetté alakult. Ez alkalomból adományozta az úrasztalára vajai Vay Borbála a híres két ónkannát. Az eredetileg különálló faharangláb helyett l858-ban megépítették a tornyot. A templom elsőrangú patrónusa a vajai Vay család bárói ága, majd a velük rokoni kapcsolatban került széki Teleky família volt.

reformatus templom 2A poligonális záródású szentély egykori gótikus boltozatrendszere elpusztult, később fiókos dongaboltozattal fedték be. A szentély északi oldalán a falba erősítve gótikus szentségtartó fülke van, a Gut-Keled nb. Anarcsi család címerével és feltehetően későbbi feliratú 1475-ös évszámmal. A hajó északi falában lévő sírtábla szerint itt nyugszanak Vajai Vay János császári és királyi alezredes, felesége Széki gróf Teleki Borbála, fiúk Vajai Vay János, aki az 1832-es országgyűlésen Szabolcs megye követe volt, és felesége, Hajnátskői báró Vétsey Kata. Itt nyugszanak még Czóbel és a Teleki család egyes tagjai.

A berendezés a XIX. század derekán került a templomba. Teljes felújítására l998–2000. között került sor 33 milliós beruházással. A régészeti feltárások során megtalálták a kriptát, de ezt a munkálatok során betemették. A község híveinek adományaiból, pályázati pénzből, valamint önkormányzati támogatásból megszépült templom mind külsőleg, mind belsőleg megőrizte középkori jellegét. Az impozáns műemléki templom a falu központjában az ide látogató turisták számára is vonzó látványosság.

<<ANARCSI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG honlapja>>

reformatus templom 3 

Teleki-Rabovay-kúria

teleki kuria4

A kápolna:

1792-ben építette a falu katolikus lakosai számára gróf Teleki Borbála. A kápolna építészeti megjelenése is ezt az időt támasztja alá. Ezek a hullámosan ívelő oromfal, a lekerekített sarkok és a homlokzat hegedű alakú nyílása. Az épület külső és belső megjelenése teljesen egyszerű, semmilyen különlegességet nem visel magán.

A kúria:

Építését négy periódusra oszthatjuk.

Az első periódus a 18. század végére, és a 19. század elejére tehető. Az „L” alakú épület a kápolna nyugati falához kapcsolódik, ezért a kápolna nyugati oldalán lévő két ablakot befalazták. Ebben az időben a kúriát az északi oldalon lévő kapun keresztül lehetett megközelíteni.
A keleti szárny alatt húzódó, téglából falazott, fiókos dongával boltozott pince keskenyebb, mint maga a szárny és nem az épület teljes hosszát foglalja magában.
A keleti szárnyrészt nyugati falában, a lábazattól kissé magasabban helyezkedtek el a fűtő, vagy szenelő-nyílások, amelyeken keresztül fűtötték az épület reprezentatív helyiségeit.

második építési periódusban erősen átalakítják az épület eredeti homlokzatrendszerét. Ekkor falazták el a szenelő-nyílásokat. Megszüntették, befalazták a szárnyépület keleti és nyugati falának vakablakait, valamint az egész épületen lévő összes barokk kori ablakot és az eredeti főbejárati ajtót is.
A falakat megemelték 40-60 cm-rel, a falkoronát holkeres párkánnyal zárják le. Az új bejáratot az épület keleti szárnyának tengelyében helyezték el. Ekkor készült a főbejárati terasz, valamint az északi szárny új bejárata.
A belső teret falakkal osztották fel. Ennek eredményeként, szárnyanként 4-4 helyiség jött létre. Ekkor készült a nagy bejárati előtérhez déli oldalról kapcsolódó szalon belső párkánya, valamint a mennyezet kör alakú stukkó dísze. Az ajtónyílásokban borított, vésett, kettős szárnyakkal ellátott szerkezeteket helyeztek el. A belső borításokat, valamint a szárnyakat horonnyal keretezett tükrökkel díszítették. A helyiségeket a sarkokban elhelyezett szép kályhákkal már belülről fűtötték. 
Ezek a munkálatok valószínűleg 1912-re készültek el.

harmadik építési periódus során készült el az északi szárny déli oldalához kapcsolódó, félnyeregtetővel fedett toldaléképület.
A konyhához pedig közvetlenül kapcsolódó cselédszoba létrehozására került sor. Ezek a munkálatok 1912 és 1934 közöttre tehetők.

negyedik építési periódus már a II. világháborút követő időszak, amikor is az eredeti funkciókkal és értékekkel nem törődve önálló lakásokat alakítottak ki az épületben.

Elmondhatjuk, hogy a kúria a harmadik periódus végéig hűen tükrözte a vidéki, aránylag tehetős nemesség anyagi lehetőségeit, és harmonikus egységet mutatott annak életmódjával. Az épület magmaradt részletei komoly igényességről tanúskodnak még napjainkban is.

Czóbel-kúria története

czobel kuria atadasa 16

1826-ban Czóbel László építtette. Klasszicista stílusú földszintes épület. Kétszer is átépítették, a 19. század végén eklektikus stílusban, a 20. század második felében újabb kori átalakítással, így eredeti stílusát elvesztette. Földszintes, tégla alakú, szabadon álló épület, főhomlokzata 2+3+2 nyílástengelyű, háromszög oromzatú. Hátsó, parkra néző 3+3+3 tengelyes homlokzatán terasz, széles, áttört kőkorlátos lépcsőfeljáró volt. Nyomott manzárd tetőszerkezetű. Lemezek határolta fél-és negyed hengerekből formázott széles főpárkánya a timpanonos lezárású oromfalat is keretezi. A timpanon hossztengelyének felső részén egy rozettával díszített kerek nyílás húzódik. A feltehetően kerámiából készült rozetta a teljes nyílást kitölti. A nyílást ún. „függöny” dísszel ékesített négyzetes, vakolatból kiképzett –fölül a timpanon profilos párkányához csatlakozó – keret veszi körbe. Az épület bejárata kőkeretes, liliomos zárókővel összefogott. Az egykori központi teremből jobbra és balra két-két helyiség nyílt.

Az úrilak egykor értékes régi tárgyak őrzőhelye volt. Luther és Kálvin korabeli képmásait, Vécsey generális, mint hadizsákmányt hozta hétéves háború (1756-1763) idején a wittenbergi városházáról.
Itt őrizték Simonyi óbester kardját, több pompeji vázát, egy alvó gyermeket ábrázoló márványszobrot, mely párosi márványból készült, bronzkori tárgyakat, eredeti régi festményeket, az egyik Palma Vecchió műve.. Több Mednyánszky és Büttner festmény díszítette a falakat.

Park:

A kúria körüli egykor 14 hektáros park volt, melyet Czóbel Albert telepíttetett, páratlan szépségű volt, hisz tulajdonosa pénzét nem kímélve gazdagította a parkot különleges fafajokkal. Így került a kertbe japánfenyő, tulipánfa, liliomfa, az összes hazai juhar-féle, vérbükk, kocsányos tölgy, éger, fűz stb. Az eredeti 2x2 ágú villás elágazású sétányrendszer mára teljesen megszűnt, amit a kert tervek szerint vissza kellene építeni. 

A kertben állt egy filagória is, melyet a Czóbel család állítólag Kossuth Lajos 1849-es kormányzóvá választásának emlékére építtetett, majd a költőnő, Czóbel Minka kedvelt pihenő- és versíró helye lett. A költőnő naplójából tudjuk, hogy 1913. március 12-én a parkban lévő filagóriát újjáépítették. A parkban üvegház, illetve más kisebb épület is volt.

A Czóbel-kúria ma 6 hektáros parkjában hatalmas sima levelű páfrányfenyők, vasfák, tulipánfák, platánok és tölgyek nőnek. A park úgynevezett tájképi- vagy angolkert, ma is felismerhető szentimentális jelleggel. Az állomány a háború utáni pusztítások ellenére még ma is jól őrzi keményfás ligeterdő vonásait. A helybéli és környékbeli kikapcsolódni, sétálni vágyó emberek kedvelt pihenőhelye.
A park évszázados fái alatt, kedvenc üldögélő helyén alussza örök álmát a költőnő. Méltó síremlékét 2005-ben állítatta a község, a költőnő születésének 150. évfordulója tiszteletére.
Ezen alkalomból több fát is ültettek.

Az épület eredeti funkciója nemesi lakóház volt. Az elmúlt közel száz év során többször átalakították, sőt bővítették is. Ezek a munkálatok a kezdetekben az épület gazdagodását jelentették, mert megjelenésében, használhatóságában sokkal kedvezőbbé vált. A későbbiekben viszont az épület kárára történtek ezek a munkálatok.

A kúriában korábban orvosi rendelő és könyvtár működött, szolgálati lakás és bérlakás is volt benne. Az évek során az épület műszakilag erősen tönkre ment. A belső terek elhasználódtak, a födémek egy része beszakadt, az épségben lévő helyiségek lelakott képet mutattak. A pince boltozatai beomlottak. A tetőszerkezet az állandó beázások miatt cserére szorult volna. Miután az épület elvesztette funkcióit és lakatlanná vált, a folyamatosan részleges javításokat ellenére az épületen pusztulása még jobban felgyorsult.
A helyi önkormányzat régóta törekedett a rendkívül értékes műemlék épület megmentésére, de egyértelművé vált, hogy a kúria sorsát csak a teljes körű helyreállítás oldja meg.
Az önkormányzat elsődleges célja az volt, hogy a műszaki felújításon túl megfelelő funkciót találjon az épületnek, amely méltó a reprezentatív megjelenéséhez és hasznára válik a települési elképzeléseknek is.
Az önkormányzat állami támogatás nélkül ezt a feladatot nem tudta volna megoldani. Nem maradt el az állami segítség, az utolsó pillanatban kapott támogatással a kúria megszépült, igaz szinte majdnem teljesen újjá kellett építeni. Mára régi szépségében tündököl, helyet adva a Czóbel Minka életét, munkásságát bemutató emlékkiállításnak. Az épület szalonja közösségi térként szolgálja a lakosságot, ünnepi rendezvények színtere lesz. Helyet kapott községünk szülöttének, Hajnal Mihály festőművésznek az állandó kiállítása is. 
A felújított Czóbel-kúriát Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter úr ünnepélyes keretek között adta át 2016. november 18-án.

A Kúria régi állapotában:

A Kúria átadása (2016):

Időjárás

booked.net